Úgy tűnik, hogy az Európai Unióban (EU) a biztonsági őrök erőfeszítései hiábavalók. De kár. Annak ellenére, hogy az úgynevezett EU megfigyelési stratégiák léteznek, a régióban található online kalózok ismét aktívak lettek.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által közzétett jelentés rámutatott arra a tényre, hogy az online kalózkodás aránya az utóbbi időben emelkedett. Ez a konkrét jelentés az EUIPO által közzétett másik jelentés következtetéseit követi, amelyek rámutattak arra, hogy a fiatal európai online kalózok 38% -a nem tartja a kalózkodást valami hibának.
Az EUIPO által közzétett közelmúltbeli jelentés szerint az Egyesült Királyság 15–24 éves korú lakosainak 19% -a volt azon a véleményen, hogy szándékosan illegális eszközöket használ kalóz fájlok letöltésére. Az internetes tartalmakhoz illegális forrásokat használó netizensek átlagos átlaga az EU-ban 25%.
Más országok, köztük Spanyolország és Franciaország, hasonló tendenciákról számoltak be. A spanyol netizens 33% -a szándékosan férfias linkek segítségével fér hozzá az online tartalomhoz. A fiatal internethasználók többsége hajlandó részt venni a futball-mérkőzések online közvetítésében. A zenefájlokat, a dalokat és a tévéműsorokat is nagy számban töltik le illegális internetes forrásokból. Az elmúlt évben a spanyol netizens 4, 3 milliárd kalóz fájlt töltött le.
A Observatorio de la Piratería és a Gfk elemző cég által közzétett jelentés szerint 2015-ben az elmúlt évben, 2015-ben a netizenek 63% -a fogyasztott kalóz forrásból. A százalékos arány 2014-ben 58% -ról nőtt.
A legfontosabb, hogy a válaszadók 62% -a véleménye szerint nem tud fizetni az eredeti tartalom megtekintéséért, mivel ez nagyon drága. Ezen felül a válaszadók 55% -a vélekedett úgy, hogy a kalóz tartalom gyorsan és egyszerűen elérhető volt számukra az interneten keresztül.
A francia fiatal netizenek száma, akik hajlamosak kalóz forrásokon keresztül hozzáférni a webtartalomhoz, 34%. Eközben az olasz felhasználók százalékos aránya, akik hajlamosak a kalóz weboldalakra jutni, 21% volt, a német netizens esetében pedig csupán 18%.
Meglepő, hogy az online kalózok egynegyede úgy véli, hogy általuk elvégzett dolgok rendkívül helyesek, és a kalóz tartalmak személyes felhasználáshoz való hozzáférése nem árt. A kalóz webhelyek látogatói többsége úgy gondolta, hogy nincs semmi baj, mert hajlamosak könnyen elérni a webtartalmat. Az eredeti tartalom túl drága, tehát ha van lehetőség arra, hogy olcsó hozzáférést kapjon, miért nem használja őket, állítják.
A tanulmány másik fontos megállapítása az volt, hogy a tíz fiatal európai netizens közül azon a véleményen volt, hogy abbahagyják a kalóz hivatkozások használatát, mihelyt az eredeti tartalmat megfizethető áron elérhetővé teszik a legális internetes forrásokból.
Érdekes megjegyezni, hogy az EU netizeneinek csupán 12% -a vásárol hamisított termékeket online. Ezek a termékek magukban foglalják, de nem korlátozódnak a ruhákra, kiegészítőkre, lábbelikre és egyéb fogyasztási cikkre. A válaszadók több mint 50% -a mondta, hogy nem bízik az online kiskereskedelmi üzletekben, így nem vásároltak hamis tárgyakat az interneten. A válaszadók több mint 15% -a (pontosan 20%) mondta, hogy attól tart, hogy adataikat visszaélésszerűen használják fel, ha egy terméket online vásárolnak.
Ez a tanulmány fontos betekintést nyújt a felhasználók viselkedésére az interneten keresztül. Ez különösen egy hasznos jelentés annak felmérésére, hogy a 28 EU-tagállamban élő fiatal netizens hogyan viselkednek az interneten szörfözés közben.
