A görögök idején a Pentathlon volt az olimpiai játékok utolsó eseménye. A modern játékokban való megjelenése óta a sport számos evolúciós változáson ment keresztül.
Hagyományosan, az ötödik verseny birkózásból, diszkóból, lándzsásból, ugrásból és futásból állt. Ez volt az ókori Görögország olimpiai játékának egyik legfontosabb eseménye, amely magyarázhatja, miért volt ez a végső esemény. Az ötödik verseny győztese „Victor Ludorum” címet kapott.
A modern olimpia formátuma kissé eltér a természetétől. A báró de Coubertin vezette be, és a stockholmi játékokon debütált még 1912-ben. Abban az időben a Pentathlon elsősorban futást, lovaglást, úszást, kerítést és pisztoly lövöldözőst foglalkoztatott.
Coubertin úgy gondolta, hogy ezeknek a sportoknak a kombinálása az embert teljes sportolóvá teszi az erkölcsi tulajdonságaik, képességeik és fizikai erőforrásaik tesztelésével. 1912 és 1980 között a Pentathlon esemény öt napra oszlott meg, napi egy eseményen.
A modern olimpia során az ötszög csak egy nap alatt fekszik. Az a versenyző, aki az eseményen versenyez, az első három versenyen pontokat szerez. A sportolók végső helyzete meghatározza kezdő pozíciójukat az utolsó napon zajló kombinált versenyen.
Egy másik ok, amiért a Pentathlont csak egy nap alatt fedezik le, az, hogy tömegbarátabb. Korábban az emberek tömegeinek öt napot kellett várniuk, amíg meg nem jelentették az esemény eredményeit, de most a tömeg egyetlen nap alatt figyeli az egész rendezvényt.
2010-ben az innovációt vezették be a Pentathlon lövöldözős eseményére. Az induló ifjúsági olimpiai játékok során, amelyeket Szingapúrban tartottak, a sportoló lézeres pisztolyokat használt a versenyre, az ott hagyományosan alkalmazott pellet-lőfegyverek helyett.
A lézerlövés sportba történő bevezetésének egyik oka egyrészt a biztonság biztosítása volt, másrészt pedig az ólomból előállított kagylók környezeti szennyezésének csökkentése. A lézerkészítés népszerűvé vált a 2012-es londoni olimpián.
