A Nemzetközi Kormányzati és Innovációs Központ (CIGI) - egy kanadai székhelyű kutatóközpont - által készített nemzetközi felmérésben a válaszadók többsége ellenzi a darknet fogalmát. A felmérés mintája 24 000 internetes felhasználóból állt, akik 24 országhoz tartoztak, köztük Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Egyiptom, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hongkong, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Kenya, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Lengyelország, Dél-Afrika, Dél-Korea, Svédország, Tunézia, Törökország és az Egyesült Államok stb.
A darknet ellenséges ellenzéssel néz szembe olyan országokban, mint India, Indonézia és Mexikó. E három ország válaszadóinak csaknem 80% -a volt azon a véleményen, hogy a sötéthálózatot meg kell szüntetni. Az amerikai és ausztrál válaszadók több mint 72% -a osztotta hasonló véleményét a darknet kapcsán.
A megfigyelés kapcsán a válaszadók több mint 20% -a (pontosan 26%) úgy döntött, hogy nem bíznak az úgynevezett harmadik fél vagy a szövetségi megfigyelési gyakorlatban. A válaszadók szerint a harmadik fél felügyeleti ügynökségeinek nem szabad engedélyezniük az egyéni felhasználók kommunikációjának vagy más, az internettel kapcsolatos tevékenységek nyomon követését.
Éppen ellenkezőleg, a válaszadók átlagosan 8, 47% -a tartotta azt a nézetet, hogy a megfigyelő ügynökségeknek jogosultaknak kell lenniük arra, hogy nyomon kövessék egy internetes felhasználó online tevékenységeit. A szövetségi megfigyelést támogató válaszadók Tunéziába (27%) és Pakisztánba (21%) tartoztak.
A felmérésben részt vevő egyének többsége a darknet-et a vulgaritás előmozdításának forrásaként értelmezte.
Érdekes megjegyezni, hogy a felmérésben részt vevő legtöbb internetezőnek fogalma sem volt arról, hogy mi a titkosítási biztonság és magánélet, vagy hogy védi-e az online tranzakciókat és az identitást az interneten. Az amerikai internetes felhasználók több mint 60% -a és a felmérés további 60% -a szerint a technológiai társaságoknak semmilyen módon nincs joguk felügyeleti alkalmazásokat kidolgozni a bűnüldöző szervek védelmére az internethasználók online személyes adatainak hozzáférése ellen.
Nagyon meglepő, hogy a felmérés válaszadóinak 70% -a volt azon a véleményen, hogy harmadik felek megfigyelő ügynökségeinek jogában áll hozzáférni egy netizen információihoz valamilyen érvényes ok, például nemzetbiztonság miatt. Eközben a válaszadók mindössze 30% -a nem értett egyet ezzel. A megalapozott okok fogalma a felmérés internetfelhasználói között eltérő volt.
A felmérés egyik legérdekesebb aspektusa az volt, hogy Törökország (45%) és Brazília (41%) válaszadók nem bíztak a szövetségi megfigyelési stratégiákban. Ez a százalékos arány meglehetősen magas más fejlett országokhoz képest, például az Amerikai Egyesült Államokhoz (31%), Franciaországhoz (29%) és Ausztráliához (25%). Négy ország, köztük Dél-Korea, Németország, Hongkong és Japán válaszadói (pontosan 40%) jelezte megbánását a nemzeti biztonsági ügynökségek azon szándéka miatt, hogy hozzáférjenek az egyes internetezők személyes adataihoz.
E konkrét felmérés eredményei rávilágítanak arra a tényre, hogy a közönséges internetes felhasználók véleményükben különböznek a saját kormányaikkal szemben, amikor a saját magánéletükről és biztonságukról szólnak az interneten. Csak akkor hajlamosak támogatni a szövetségi felügyeletet, ha fennáll a nemzetbiztonság igényeinek megfelelő indok.
