Ha valaha is kételkedtél abban, hogy fenn maradj vagy lefeküdj, egy új tanulmány biztosan meggyőzi arról, hogy a korábbi lefekvés és a korábbi ébredés jelentős hatással van mentális egészségünkre: Korai lefekvés A JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent fontos új tanulmány szerint a típusoknál lényegesen kisebb a súlyos depresszió kockázata.
Az új kutatás rávilágít arra, amit a legtöbben már tudunk: az alvás fizikai és mentális egészségünk szerves része; Ez az az idő, amikor testünk és agyunk felépül a nap eseményeiből, feldolgozza érzelmeinket, és felkészít minket az előttünk álló napra.A rossz éjszakai alvás hatásai nyilvánvalóak teljesítményünkben, rugalmasságunkban és összpontosításunkban, de a legújabb eredmények azt mutatják, hogy az alváshiány, még kis lépésekben is, idővel árthat nekünk, mivel növeli a depresszió, a szívbetegségek és a szívbetegségek kockázatát. cukorbetegség.
A Colorado Boulder Egyetem, valamint a Broad Institute of MIT és a Harvard kutatói közzétették az egyik első nagy populációra kiterjedő tanulmányt annak felmérésére, hogy pontosan mennyi alvásvesztés befolyásolhatja hosszú távú mentális egészségünket, és tenni kell érte.
A kutatás összefüggést javasol a késői alvás és a depresszió között
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az éjszakai baglyok kétszer akkora eséllyel szenvednek depressziót, mint azok, akik korán elalszanak, függetlenül attól, hogy mennyit alszanak. Ezekkel a tanulmányokkal az a probléma, hogy a hangulatzavar elsősorban az alvászavart okozhatja, ezért nem volt világos, hogy a depressziósok későn maradnak fenn, vagy a késői ébrenlét hozzájárul-e a depresszióhoz.Ezenkívül a legtöbb korábbi tanulmány nem vett figyelembe más környezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják az alvást és a hangulatot, ami miatt a kutatók megkérdőjelezik ezen eredmények érvényességét.
Egy 2018-as tanulmány, amelyet ugyanaz a szerző tett közzé, mint az új tanulmány, azt találta, hogy 32 000 „korán kelő” ápolónál 27 százalékkal kisebb az esélye a depresszió kialakulásának négy év alatt, mint későn lefekvő társaiknál. . Amikor a környezeti tényezőket figyelembe vettük, az eredmények azt mutatták, hogy a kronotípus (az a viselkedés, amely befolyásolja a testet, hogy egy bizonyos időpontban aludni akar) szintén befolyásolta a depresszió kockázatát.
Az új tanulmányban tehát a kutatók azt akarták meghatározni, hogy az alvásidőnek a korábbi lefekvésre való áthelyezése védelmet jelent-e a depresszió ellen, és ha igen, mennyi időt érdemes váltania.
Új kutatás azt javasolja, hogy 1 órával korábban menj el aludni
A JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent új tanulmány 840 000 ember alvási és mentális egészségi mintáit vizsgálta, és kimutatta, hogy az ember természetes hajlama arra, hogy egy bizonyos időpontban elaludjon (a genetikájukból és viselkedésükből adódóan) befolyásolja a depresszió kockázatát.
“Egy ideje tudjuk, hogy összefüggés van az alvásidő és a hangulat között, de gyakran hallunk egy kérdést a klinikusoktól: Mennyivel korábban kell áthelyeznünk az embereket, hogy láthassuk ennek előnyeit?” kommentálja a vezető szerző és az integratív fiziológia adjunktusa, a CU Boulder, Celine Vetter. „Azt találtuk, hogy még egy órával korábbi alvásidőzítés is jelentősen alacsonyabb depresszió kockázatával jár.”
Az eredmények mögött nagy ok a genetikánkban rejlik. Több mint 340 különböző génvariációval rendelkezünk, és alvásidő-preferenciánk 12-42 százaléka genetikai eredetű. Ezért vették figyelembe a tanulmány kutatói a genetikai adatokat úgy, hogy kitöltöttek egy preferencia-kérdőívet, vagy alváskövetőt viseltek.
Az eredmények az alanyok körülbelül egyharmadát reggeli emberekként azonosították, kilenc százalékuk éjszakai bagoly volt, a maradék pedig valahol a közepén volt. Az átlagos alvás felezőpontja (félúton a lefekvés és az ébrenlét között) 3 óra volt.m. ami azt jelenti, hogy este 11-kor elaludtak és reggel 6-kor felébredtek.
A kutatók átvették ezeket az információkat, és genetikai információkkal, orvosi és vényköteles feljegyzésekkel, valamint a major depressziós rendellenességek diagnosztizálására vonatkozó felmérésekkel kombinálták, hogy feltárják, azoknál a genetikai variánsoknál, amelyek miatt korán kelnek fel, kisebb a kockázata depressziósnak lenni.
Minden egy órával korábbi felezőponttal – ami azt jelenti, hogy egy órával korábban kell lefeküdni és egy órával korábban kelni –, az alanyoknál 23 százalékkal alacsonyabb volt a súlyos depressziós rendellenesség kockázata. Például, ha valaki, aki általában hajnali 1-kor fekszik le, 12 órakor kezdett el aludni, és ugyanannyit alszik, akkor a depresszió kockázata 23 százalékkal csökken. Ha még egy órával korábban (23:00) feksz le, az 40 százalékkal csökkentheti a depresszió kockázatát.
Sajnos azok számára, akik már korán kelnek, az eredményekből nem derül ki, hogy hasznot húzhatnak-e abból, ha még korábban lefekszenek és felkelnek.
Alvás és depresszió
Bár több tényező is vezethet ezekhez az eredményekhez, a kutatások kimutatták, hogy a korán kelők napközbeni megvilágításának növekedése hatással lehet a hangulatot befolyásoló hormonokra. Amikor napfénynek vagyunk kitéve, agyunk szerotonint szabadít fel, amelyet „boldog vegyi anyagként” ismernek, mivel képes javítani a hangulatunkat, és nyugodtnak és koncentráltnak érezzük magunkat.
„Olyan társadalomban élünk, amelyet a reggeli emberek számára terveztek, és az esti emberek gyakran úgy érzik, mintha állandóan nem igazodnának el a társadalmi órához.” – Iyas Daghlas, M.D. és a könyv vezető szerzője. a tanulmány azt mondta egy interjúban.
Noha Daghlas azt állítja, hogy ez a tanulmány szilárd bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az alvásidőzítés hatása befolyásolhatja a depressziót, mégis hangsúlyozza, hogy további randomizált klinikai vizsgálatokat kell befejezni az összefüggés végleges megerősítéséhez.
Ha szeretne áttérni egy korábbi lefekvésre, Vetter ad néhány tanácsot. „Legyen napfényes, az éjszakák pedig sötétek” – ajánlja. – Igya meg a reggeli kávéját a verandán. Ha teheti, sétáljon vagy biciklizzen dolgozni, és esténként tompítsa el az elektronikát.”
